Koncertbeszámoló nemcsak lányoknak…Moog, Heaven Street Seven - Gödör Klub, 2005.10.07 BudapestA koncert jó volt. Biztos pontosan dobolt a dobos, hibátlanul énekelt az énekes, és korrekt volt a hangosítás is. De a szakmai dolgokhoz nem értek Sőt még a számcímeket is képtelen vagyok megjegyezni. Ezért álljon itt egy cikk egy lány számszögéből! Bevezetés: Jelenleg a hazai kedvenc zenekarom, a Moog. Egy-egy ilyen "kedvenc zenekar" jelző szavatossági ideje nálam nagyságrendileg egy év. De úgy döntöttem, hogy hagyom magam sodródni a manapság oly divatos retro hullámmal. Azzal a hullámmal, amely észrevétlenül lett része életünknek, mind az öltözködésünknek, mind a hajviseletünk, de legfőképp a zenei ízlésünknek. Sokak szerint – más zenei stílust kedvelők szerint – ez is egy ugyanolyan zenei korszak, amely annak idején része volt a szüleink életének is, ahogy jött úgy fogja felváltani valami más, valami még trendibb. De addig is, félresöpröm az oly nagy becsben tartott nu-metal, majd későbbi időszakból való elektronikus zenei cd gyűjteményem és éljen az indie! Tárgyalás: Elkéstem. Mint gyakorlott újságíró, úgy gondoltam, hogy a kiírt kezdési időponthoz képest, illő egy órát késni, és akkor pont időben leszek. Erre már az Erzsébet térről hallottam, hogy elkezdődött a Moog. The Hives, sajnálom, de ez az első szó, amely eszembe jut, akárhányszor meglátom a zenekart. Ez nem az esetleges zenei hasonlóságok miatt van, hanem a basszusgitáros miatt, róla mindig a The Hives nevű svéd banda jut az eszembe. A zenekar a jól bevált recept szerint koncertezik: minimál pózolás, imádnivaló énekes, kellő mennyiségű melankólia, tépett haj. Épp ezért imádjuk őket! De Moog mégis nyújt nekünk valami pluszt, a közönség megőrül az új számoktól. A Clambake EP teljesen felpörgeti a nem kis létszámú rajongótábort. Szerintem nem tévedek, ha azt mondom, hogy közel annyian voltak rájuk kíváncsiak, mint az utánuk következő HS7-re, ha nem többen. Ha a soron következő LP is ilyen lesz (vagy egy újabb EP?), megkockáztathatom, hogy nagy meglepetést fognak okozni a magyar zenei életben és remélem idővel külföldön is. Addig is I like you…de leginkább I like them! Befejezés: Olyan volt ez a koncert, mint a jelenlegi helyzetem. Van két fiú. Az egyik egy biztos hétvégi kapcsolat, a másik egy bizonytalan hétköznapi. A hétköznapi fiú olyan, amilyenről mindig is álmodoztál, habár túl szép lenne, hogy hosszútávon együtt maradjatok. A hétvégi fiú egyszerűbb, de mégis tudod, hogy megad neked mindent, még ha nem is lesz olyan izgalmas a kapcsolatotok, de sokáig ott lesz melletted. A Moog olyan zenekar, amelyről mindig is álmodoztam, a Heaven Street Seven pedig egy olyan banda, akihez bármikor fordulhatok, sosem okoztak még csalódást, és mindig készen állnak arra, hogy örömet okozzanak nekem, akár ha csak néhány percnyi kikapcsolódásra vágyom, de akkor is, ha éppen dúdolgatni akarok valamit hazafelé menet. Mint ahogy tettem most is… |
 |
MA: 12 |
|
Kommentek 
