Szemétdomb

ERKÖLCSRENDÉSZEK 1995-1997

1. Káröröm 2. Neo világ 3. Depresszió 4. Talán 5. A helyzet változatlan 6. Szemétdomb 7. Belső késztetés 8. Szánalmas 9. Cirkusz 10. Ebben a háborúban 11. Igaz,hű barátaim 12. Gyönyörű énem 13. Helyzet jelentés 14. Foggal és körömmel

Ez a szöveg,egy kiábrándult,de sokszor csak szerepeket játtszó ,jelmezekbe öltözött ifjúsági nemzet mozgolódását feszegeti 1995-ből úgy,hogy az öngyilkossági hajlam sajnos már bennem is megvan,és tettem is már érte-az anyámnak a kritizálására ,egyszer a saját szobám ablakán ugrottam ki+idén csak azért fogtam sört,bort ,pálinkát,hogy autók alá vessem magam.Berugni sikerüt is ,de a teljes hajlam,mégsem volt meg-de bizonyos értelemben ezek a dolgok a betegségemnek is betudhatóak. :

"Ifjúságom szemétdombján,kurva elvont emberek,
csődtömeg az életük,már semmiben sem hisznek.
Tizenéves fejjel,öngyilkosságról beszélnek,
de nem látom,hogy ez ellen,akármit is tennének.
Depressziós tinédzserek,rohangálnak az utcán,
amit másoktól hallottak,azt hajtogatják bután.

A generációm már rég halott,
majd a sírodra pisálok.
Ürítem a poharam,
és ünneplem a halálod."

(1995 április)