A Kortársakat megelőzően, 1987 őszén egy lelkes fiatalokból álló társaság létrehozta a Temporary nevű zenekart. A későbbi Kortársak tagok mellett énekesként és szövegíróként Komlós József, basszusgitárosként Bozsik Károly szerepelt. Háry Péter akkoriban trombitán játszott, Kormos Z. Zsolt pedig csak gitározott.

1987 karácsonyán, hirtelen váltásként Kormos Z. Zsolt vette át az éneklést, és teljes műsorral léptek fel a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Házban, amely óriási sikert aratott a közönség körében.

A Kortársak zenekar alapításának hivatalos dátuma egy 1988. március 15-i próbanaphoz köthető, amikor is a korábbi „Temporary” hangzáshoz hasonló „Contemporaries”–ra, vagyis Kortársakra változtatták meg a nevüket. Azóta változatlan a felállás, Kormos Z. Zsolt az énekes és gitáros, Lepés Gábor a szintetizátoros, Háry Péter a basszusgitáros, Bíró Zoltán a szaxofonos, és Farkas Imre a dobos. A korábbi angol nyelvű számokat magyar dalokkal váltották fel.

A kezdetekkor még funky-szerű dalokat írtak, mígnem kialakították egyedi hangzású stílusukat. 1988 nyarán már komoly, 20 számos műsorral rendelkeztek, amelybe beletartozott a ma is ismert számok egyharmada (Gyilkol a Nyár, Tükör és Maszk, A Harmadik Nem, When the Rain Falls). A rajongók ezeket a számokat a Lovász László segítségével rögzített (részben rádiós, részben házi felvételekből összeállított) Kortársak című albumon hallgathatták meg.

Ennek, a dalokban termékeny időszaknak köszönhetően, 1988 és 1991 között rendszeresen részt vettek tehetségkutató versenyeken, amelyek közül a legnagyobb figyelmet az 1991. évi Á.B. Popfesztiválon kapták. Az első helyezést nyert, Az Ölelés sem Véd című számukat az év legkiemelkedőbb produkciójának tartották.

Az elkövetkezendő években a zenekar minden erejét koncertezésre fordította, több mint 500 koncertet tudhattak a hátuk mögött szerte az országban, és többször vendégszerepeltek Svájcban, ahol nyugat-európai színvonalú produkciónak ismerték el zenéjüket.

1992-ben két lemezzel is megörvendeztették rajongóikat, a Hátsóajtó a Mennyországba (A hídon állsz, a Napfogyatkozás vagy a Sötét Napok című dallal), majd a Dandelion névvel megjelent, számaik angol nyelvű változatát tartalmazó Arms Against the Dreams című albummal. A magyar rádióban, elsősorban Viktor Máténak köszönhetően lehetett hallani róluk.

Az utolsó, 1993-ban kiadott, Május Gyermekei albumon (a nagysikerű Angyal vagy a Fekete Fény című számmal) kívül rengeteg további dal született tőlük (Kaméleon, Tűztánc, stb.), amelyet csak koncerteken játszottak, de nem került hivatalos kiadásra.

1994-ben még hallani lehetett a Szimultán Szerelem című szám átdolgozott változatáról, amelyről videoklip is készült.



2007-



Hosszú idő telt el azóta, hogy a Kortársak hallatott volna bármit is magáról. Igazából nem szűnt meg a zenekar, mégsem létezett. Itt-ott felbukkant a zenekar neve fórumokon, és elő-előbukkant mindig egy új ember, aki emlékezett, és kíváncsian kérdezett.

2007. december 15-én valósult meg az első Kortársak találkozó, ahol a Kortársak zenekar egykori tagjai közül mind az öten személyesen képviseltették magukat! Emlékezés, mosolygás, büszkeség, beszélgetés. Sok csillogó szempár, félretett barátságok, vicces történetek. Ott, akkor, azon az első találkozón merült fel először a zenekar újjáalakulásának és egy új klipnek az ötlete. S még 2007-ben elindult a Kortársak honlap, amely arra a vállalkozásra adta a fejét, hogy mindent, ami elérhető, összegyűjtsön a régi Kortársakról. Az oldal - a lelkes gyűjtögető rajongóknak és zenekartagoknak hála - folyamatosan bővül azóta is.

Ezen fellelkesülve, még ebben az évben megalakult a Kortársak Zenekar Klub (KZK), amely kezdettől fogva arra törekszik, hogy összehozza mindazokat az embereket, akiket továbbra is foglalkoztat a zenekar sorsa, zenéje. Ha mással nem is, csak azzal jelezve, hogy néha üzennek valamit a zenekarnak, vagy érdeklődve figyelik a történéseket. A klub szervezői rendszeres tájékoztatást adnak saját blogjukon, jelen vannak az iwiw-en, és négy sikeres Kortársak találkozót szerveztek. Készítettek interjút a zenekar tagjaival, valamint hangosítójával, ami árnyaltabbá tette mindazt, amit a zenekarról tudni lehetett.

A klub ismeretségi körének köszönhetően egy kis csapat alakult, a Kortársak Team, amely segítségével végre elkészült az újra feldolgozott Kármen c. szám klipje, melynek 2008. november 22-én volt a bemutatója. A klip érdekessége, hogy a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvánnyal együttmműködve, a zeneiségen túl, társadalmilag hasznos célokat szolgál.

Közben történt valami. Halkan, csendben, 2008-ban. Az egykori Kortársak zenekar három tagja, Háry Péter, Farkas Imre, és Kormos Zsolt úgy döntött, hogy a Kármen klip munkálatai után is folytatni akar valamit. Valamit, ami nem emlékezés végre, hanem valami új, friss zene, és érték. Kikiálthatjuk, hogy végre létezik újra a zenekar! Elindult az alkotómunka, az örömzenélés, születőben vannak a dalok, s bár kissé megváltozott a hangzásviláguk, de felismerhető a Kortársak-stílus.

Mindezek örömére változtattunk a honlap arculatán, amely innentől kezdve már nemcsak emlékoldalként funkcionál, hanem a zenekar hivatalos oldalává alakult, hogy friss hírekkel és fotókkal igyekezzen naprakész információval ellátni az egyre bővülő zenekari rajongótábort. Reméljük, most végre a megérdemelt figyelmet fogják kapni a Kortársak tagjai.

www.kortarsakmusic.hu

The Kortársak (Contemporaries) group from Kecskemét, operating between 1988 and ’93, brought a new wind into the life of Hungarian music. The names of the members - Kormos Z. Zsolt, Lepés Gábor, Háry Péter, Bíró Zoltán and Farkas Imre - got into people’s mind mainly with their 1991-pop-festival-winner song, "Ölelés sem véd" (Neither The Hug Protects), nevertheless they had published their first album with the title of Dandelion ("Kortársak", literally: Contemporaries), which had contained the likes of The Summer Kills (Gyilkol a nyár), Mirror And Mask (Tükör és maszk), The Third No (Harmadik nem) and When The Rain Falls.




In the next couple of years, following the festival, they produced more discs, like in 1992, entitled as Backdoor To Heaven (Hátsóajtó a mennyországba), on which songs such as You’re Standing On The Bridge (A hídon állsz), Eclipse (Napfogyatkozás), or Dark Days (Sötét napok) were audible. Still in that year they published their authorised album entitled as Arms Against The Dreams, under the name of Dandelion for the first time, with the English version of their songs. In 1993 the Hungaroton-Gong took the album called The Children Of May (Május gyermekei) to the market, with the very popular Angel (Angyal) or Black Shine (Fekete fény) titled songs on it.




Apart from these many different songs derived from them (Chameleon -Kaméleon, Firedance -Tűztánc, One Thousand Miles -Ezer mérföld, etc), which were played only on concerts, but remained unpublished officially. The group finally split up, before they could have been become better known and the people’s knowledge on their existence faded out. Thanks to a few fans, the interest towards their music and the mentality behind it stayed unchanged, therefore we would like to satisfy the Dandelion and everybody who is interested in it with this homepage, making their widely-known and less-known songs reachable by writing the story of the birth and the operation of the group, and the development of the music career of the members. Because don’t forget, a line is still missing...