1989 Cs. Csabával és CS. Attilával a gimnáziumi padok közt meg, ill. papírra vetjük első verseskötetünk alapjait. 1993-ban félve nyúlunk hangszerekhez a kötet egyes zsengéit megzenésítendő. 1994 A zenekarnak a duracell nevet adjunk, nem sejtve, hogy e név meg fog változni. Pár kiskoncerten kívül a nyilvánosság világossága nem vonz minket, és azt is maximális sikerként könyveljük, hogy a Duracell cég életnagyságú nyúl jelmezzel szponzorálja egyik fellépésünket. 1995 Az első lemez kivívja a baráti kör elismerését, ugyanakkor sokakban ez a lemez elfojtja a más zenék megismerése utáni vágyat. 1998 A második lemez anyaga a baráti kör szimpátiáján túllépve innen-onnan, de osztatlan pozitív visszajelzéseket hoz. 1999 A sikertől meg nem részegülve nevünket Csehesítjuk: DRCL (ejtsd kb.: drücül), és tovább írjuk a dalokat. 2001 A zenekar eszmei alkotási folyamatába szervesen beépül Hingyi Gábor népzene-kutató, népzenész, népi motívumok jelennek meg a zenében, itt-ott, szerencsére nem túlnyomó részt. 2003 A harmadik lemezzel: "A három Derrick" a zenekar útját kijelöltnek tekintjük, egy rádióriporton kívül publicitást nem nyer. 2004 A zenekar további zenészekkel kiegészülve koncertképes. A felállás: Simányi Zsuzska-Ének; Fialovszky László-dobok; Tripsánszky Zoltán-gitár; Cseke Szabolcs-szaxofon, ének; Csabai Attila-bassz; Hingyi Gábor-brácsa, tuba, szintetizátor, ének; Perlaki Antal-gitár, bassz, ének.