PRÉS (HU) Diszkográfia
            Stílus: Hardcore
          
    
Üvegfalak
Üvegfalak:
Látom e majd egyszer az álmot mit már láttam                 
Magas falak közt árnyékban jártam
Itt vagyok mégis csak a helyem nem találom
De érzem és tudom az utam be kell járnom
Elmegyek majd egy szer innen , úgy látom itt helyem nincsen                           
Nem tart vissza többé semmi , nincs választás így kell lenni
Rombadöntve minden korlát, hallom már az üvöltő csordát
Átlépném de lehetetlen, miért vagyok ilyen tehetetlen
Próbálnék átlátni                         homályos képeken             
Vastag az üvegfal                        abszolúlt képtelen                                   
Ösztönös érzések                        máshova vágynak
Nyomasztó gondolatok               még meddig fájnak
Kérdésre csak kérdést kaptam, őszinte választ hiába vártam                        
Bárhová nézek ellentétek, már nem tudom hogy kibben higyek
Rombadöntve minden korlát, érzem már az élet szagát
Átlépném de lehetelen, miért vagyok ilyen tehetetlen
Bennem él egy régi elmélet a halál után vár rám az élet                                      
Újraszületek  egy oroszlán testben és leszek majd a legyőzhetetlen
Idegen hangon szólnak hozzám ne félj tőlem itt senki nem bánt
Csak fogadj szót és hajtsál fejet nekem soha ne mondj nemet     
A szó elszáll de a kérdés marad              
Körbezáró fekete falak                             
Miért fognak még mindig közre
Hogy kerűltem ebbe a ködbe
Látom e majd egyszer az álmot mit már láttam            
Magas falak közt árnyékban jártam
Itt vagyok mégis csak a helyem nem találom
De érzem és tudom az utam be kell járnom
Felébred bennem az ösztön zenész a sok szarságot egye a penész     
Nem gyötrődök többet tovább mert hallom már a szélnek szavát
Sodródok vele alászállok elmegyek innen tovább állok
Nem alkudtam nem is fogok mert hinni csak magamban tudok      
Nem számít már senki és semmi       
Nincs több kérdés ezt kell tenni        
A határok mind megdőlnek
Amik visszafogtak összetőrnek
Előfordúlt az is hogy elfogadtak engem                             
Mégis megakarták mondani mit kell tennem
Egy kicsit adtam magamból de többett akartak
A képmutatás gyílkos érzés hátba szúrtak
Leszarom én azt hogy mit gondólnak rólam                         
Mindig ilyen maradok mindig ilyen voltam
Felrughatok minden szabályt mert senkitől se félek
Ha nem mozdulok magamtól eltapos az élet
Lehet hogy majd születik egy egyszerű döntés                      
Megindúl a véremben az igazi pezsgés
Megfogom a kezed már tovább nem várunk
Nem állít meg senki többet soha meg nem állunk
Lerombolni gátakat nem érezni fájdalmat                             
Legyőzni a félelmet megélni az értelmet
Mindent amit megtehetünk ne halasszunk holnapra
Mindig menni csak előre ne nézzünk a tegnapra
     	
    
    
    
            
    Adatok
    
        
Stílus:
Hardcore
Honlap:
http://www.pres.uw.hu
E-mail:
presbazsi@freemail.hu