Nézd meg a koncertek plakátait >
Nem vagy belépve! (Lépj be vagy regisztrálj!)
MA: 18 
¦19¦20¦21¦22¦23¦24¦25¦26¦27¦28¦29¦30¦31¦01¦02¦03¦04¦05¦06¦07¦08¦09¦10¦11¦12¦13¦14¦15¦16¦17¦18¦19¦20¦21¦22¦23¦24¦25¦26
Hunderground
Itt vagy most: Hunderground | Magazin | neverLAND: Neked

neverLAND: Neked

Rovat: Lemezkritikák | Felkerült: 2006. július 22., szombat | Írta: Tone-deaf

Az első, 1998-as neverland demóval együtt már a zenekar hatodik anyaga a Neked – úgyhogy a srácok túl vannak már a kezdeti szárnypróbálgatásokon, az útkeresés első, tétova léptein –, de ez az első, amit van szerencsém hallani. Hatásaik között a Paradise Lost, a Moonspell, a Rammstein, az Anathema és a Dark Tranquillity szerepel a kísérő levélben. Nekem nem pontosan ezek a bandák jutottak eszembe, amikor hallgattam a lemezt, de a stílus többé-kevésbé egyezik.

Hangulatában a jó formában lévő Árnyak, a De Facto illetve az F. O. System melankóliájával, mélabújával rokon a neverLand zenéje, a zenei megközelítés azonban elég eltérő. Modern rock, pici nu metal, samplerek, loopok, sok zongora, húzós gitártémák és természetesen a darkra és az alterre jellemző félakusztikus, lebegős, merengős harmóniamenetek alkotják a csapat eszköztárát.

Tetszik a zenekar logója, s a borító vörös rózsája is. Bár azt hiszem, sötétebb színek használata picit jobban kifejezné a zene hangulatát.

A felvételek és a keverés is az Audioplanet stúdióban készült, ahonnan általában jó hangzású anyagok kerülnek ki, így nem is szól rosszul, demónak kiváló is, de lemezes hangzásnak picit még vékony. Pláne, hogy koncertről már ismertem a bandát s ott érett, izmos, húzós-zúzós produkciót láttam, hallottam tőlük, így picit fura volt szembesülni a keveréssel. Az elektronikus kütyük illetve a billentyűk, azaz a digitális hangulatkeltés sokkal inkább előtérben van, mint amire számítottam. A gitárhangzás lehetne picit harapósabb, úgy jobban érvényesülnének a groove-osabb, szaggatottabb részek, és talán a dinamikai váltások is hatásosabbak lennének.

Az első dal, a méreg, a lemez leggyorsabb, legkeményebb és az elektronika által legjobban átitatott tétele. Lendületes nyitónóta lassulás, megtorpanás nélkül.

A nyári délutánok a személyes kedvencem a lemezről, és ez lesz a klipes nóta is, úgyhogy szerencsés esetben hamarosan szélesebb közönség is megismerheti általa a neverLand nevét! Lassú gitárbontással kezdődő, középtempós refrénű, női éneket (Gáspár Tünde) felvonultató, igazi, jó értelemben vett sláger, sírós gitárszólóval, és a végén egy kis hatásfokozó üvöltéssel.

Egy újabb kedvenc a semmi következik, amely nagyon király szintitémára, valamint basszus és zongora összjátékára épül. A darkos refrént jól ellensúlyozza a dal végén egy pici zúzás és a rájátszott szóló.

Újra fontos szerepet kap a zongora az ahogy elképzellek-ben, csak itt kicsit zordabb gitártéma kíséri. Jó a vonósokat idéző szintiszőnyeg és újra felbukkan Tünde hangja is. A végére felpörög és be is durvul kicsit a zene, de a zongora továbbra is ott hullámzik a tetején, mintha meglovagolná…

Technot vagy ha nem akarok olyan messzire menni, akkor Linkin Parkot idéző gépi ritmusokkal és alteros basszussal kezdődik az elárultalak, majd üvöltős ének és női vokál következik, míg a középrész zakatolását intenzív tamhasználat és harangok hangja teszi színesebbé.

Apró meglepetés, hogy a következő dal a saudade haranggal kezdődik. Itt is felbukkan egy számomra LP-s ritmusképlet, és a hasonlóságot tovább erősíti a zongora az ének alatt. A refénalapról a Cranberries Zombie-ja jutott eszembe, de egyik deja-vu sem kisebbíti a srácok érdemeit, ez ugyanis a CD harmadik befutó nótája nálam.

Újra basszus és zongora uralja a 7. neverLAND tételt, a művészi betegség-et, aztán van, mondhatni szokásos dzsunga, finomságképpen egy kis konga, bongo vagy ilyesmi középtájt, majd akkordos, zongorás zárás.

Tudatosan, jól megkomponált dalok, dallamos, fülbemászó refrének, a zongora fontos szerepe és jó alkalmazása, finom, dallamos, melankolikus témák és tökösebb, metalosabb részek váltakozása jellemzi a neverLand-et ezen a CD-n.

A már említett apró hangzásbéli hiányosság mellett két hibát találtam a produkcióban. Az egyik, hogy szinte hiányoznak a szövegből a rímek. És ez súlyos vétek az én rímimádó agyam és fülem ellen. A másik pedig a magas tartományokban picit hamisnak tűnő női ének.

Ezzel együtt jó lemez. Kidolgozott, érett anyag. Ajánlom mindenkinek, aki az említett zenekarok bármelyikét szereti. A felsorolt hibák miatt viszont csak 8 pontot tudok jó szívvel adni.

(Tone-deaf)

Kapcsolódó zenekarok:

Kommentek (0)

Még nincs hozzászólás. Legyél te az első!
Hozzászólás írásához be kell lépned. Ha még nem regisztráltál, akkor megteheted itt.