Graveyard At Maximum: CirkuszPiarrRecordsVesszek meg, ha nem a Stephen King-féle jó öreg Pennywise, azaz a Krajcáros néz ránk vérfagyasztóan az esztergomi illetőségű Graveyard At Maximum "Cirkusz" című cd-jének borítójáról. Ez, ha jól sejtem, egyedül annak köszönhető, hogy a Krajcáros egy bohóc, aki jól illik -szerintük- a Cirkusz címhez. Szerintem azonban körül-belül annyira illik ez a gonosz tekintetű, kopaszodó, általában egyáltalán nem vicceskedő hangulatban levő szörnybohóc a ska zenéhez, és különösen a GAM-hoz, mint májkrémhez a lekvár, vagy talán annyira sem. Egyszerűen két külön műfaj.
Az infó anyag elénk próbálja rakni a megfejtést: "Közel harminc perc dallamos, lendületes punk-rock és ska elemekkel ötvözött […] rock zene." Amivel vitatkoznék. A rock zenére jellemző ugyanis egyfajta karcos, nyers, "horzsoló", ún. torzított gitárhangzás, mint tudjuk és ez, bár a kiadósok, mint látjuk, hangsúlyoznák a rockot, itt alig észlelhető. Nagyon finoman, puhán szól, és a puhaság nem minden esetben erény. Ahogy itt sem. Néha nagyon dögös gitártémák lesznek a lemezen erőtlenek, vesznek az érdektelenségbe egy-egy ilyen simulékony hangzás miatt és viszonylag szürkébb riffek szakítják le a fejet, csak a megszólalás dögössége miatt. Mert végül is a hangszeres srácok tényleg nem nyomják rosszul, olykor kellemesen elbazseválnak, mintha a Tankcsapda, vagy az Auróra jammelne egy bespeedezett Boban Markovic-csal (nyilván a trombitás miatt), sőt helyenként fel-fel üti a fejét egy kósza nu metalos, System Of A Down-jellegű riff is. A tempók is, bár jobbára egyszerű ska alapok, a zenészek azért merészebb vizekre is evezik olykor a GAM ladikját, eljátszanak az ütemekkel, megállásokkal, dallamfutamokkal és pár helyütt sikerrel kalandoznak a skától és puntól különboző stílusok felé is. Amit a Hallgató bizony mosollyal értékel. A zene a majdnem mindig szédületes gyorsaság ellenére tényleg változatos tud lenni. Sajnos a zenészek azonban minden kétséget kizáróan sokkal tehetségesebbek, és egyben képzettebbek is, mint a srác az énekes poszton (énekesnek csak pénzért nevezném), aki ugyan nem sokszor ragadtatja magát dallamok előadására, és amikor igen, akkor nem is nagyon hamis, viszont a dalokban elővezetett meglehetősen ötlettelen témákkal -jobbára maximum három hangot váltogat-, hamar az ejekt gomb felé vonzza a Hallgató ujjait. Aki ennek nem örül és még ha túl is tudja tenni magát (ezen is), mert különösen szereti a SKAndálós, szavalós énekeseket, akkor a szövegek semmitmondósága biztosan eléri a már fentebb említett hatást. Tudom, hogy nagyon nehéz magyarul jól hangzó sorokat összehozni, de a srácok törhették volna egy kicsit jobban is a buksijukat. Nem akarom idézni a kín-, kecske-, gyenge-, illetve ragrímektől hemzsegő nagyon odamondósnak szánt, mégis sokkal inkább semmitmondósra sikeredett, blöffszagú, magyartalan, egyszerű (és nem nagyszerű) rigmusokat. Higgyétek el ezt nekem bemondásra, sajnos nincs elég hely és kedv, hogy idézzek. Oké, hogy szociálisan érzékenyek vagyunk, de ahhoz minimum egy Lukács László kell, hogy ordenáré közhelyeket is el tudjunk sózni a népnek. Persze lehetne ezt az egészet viccnek is felfogni. Talán a GAM is ezt teszi, ebben nem vagyok biztos. Koncerten –gondolom- sok részeg gimis punknak szereztek már kellemes perceket. Csak éppen így cd-ről hallgatva, böngészve a szövegeket, az az érzése az embernek, hogy azért ez a zenekar, hogy is mondjam, egy ...khm… hátsóval próbál két lovat megülni. Komoly is akar lenni, meg aktuális és társadalomkritikus is, meg -a köszönetrovat tanúsága szerint- vicceskedő is (vagy nekem nincs humorérzékem, vagy nekik). Dehát szűznek maradni és …khm… szeretkezni egyszerre, mint tudjuk, nem lehet. Nem azt mondom, valóban rém lendületes Komárom-Esztergom megye legnépszerűbb zenekara (ennek vajon örüljünk, vagy inkább sírjunk rajta?), és sokat fejlődtek utóbbi cd-jük óta (bár viszonylag nehéz nem fejlődni két lemez között), de gondolom, nem az volt a céljuk, hogy a Hallgató hálás legyen, hogy a leghosszabb szám sem éri el a 4 percet. Összességében nem kell -nagyon- elkeserednie a srácoknak mégsem, hiszen én nem vagyok GAM fanatikus. Sajnos most nem is leszek a következő találkozásig. A Cirkusz a rajongóknak biztos bejön (azért rajongók), én meg hallgatok addig mást. Bízom benne, hogy kezdenek valamit a fenti problémákkal. Sok kitartást, erőt kívánok hozzá nekik. Szívből remélem, hogy a Cirkusz nem a maximum.Kapcsolódó zenekarok: |
Kommentek (0)
Még nincs hozzászólás. Legyél te az első!
