Tűsarkú nélkül?2005. június 10. Budapest, Trafó Bár, Spade Full of Dust, Bury Our Own, In God We Trust, Buried By TimeÚgy látszik kezd nálam is beigazolódni a nőkről szóló legenda, miszerint nemem, nem tud eligazodni egy térképen. Én is 20 perc bolyongás, és két útbaigazítás után jutottam el a Trafó Bárig?hát igen?így jár az, aki nő és még ráadásul 10 hónapig Stockholmban is él a koncert előtt! Úgy látszik kezd nálam is beigazolódni a nőkről szóló legenda, miszerint nemem, nem tud eligazodni egy térképen. Én is 20 perc bolyongás, és két útbaigazítás után jutottam el a Trafó Bárig…hát igen…így jár az, aki nő és még ráadásul 10 hónapig Stockholmban is él a koncert előtt! Azért mégis odaértem… és szerencsére nem maradtam le semmiről, hiszen az első zenekar is 2 óra késéssel kezdett. Az ottlévőkön egyértelműen felfedezhetőek voltak a HC rajongókra utaló stílusjegyek, szegecselt öv, kitűzők, deréktáska, lehetőleg minél sötétebb ruhadarabok. Úgy tűnt mindenki ismer mindenkit, egy összeszokott közönségbe csöppentem bele. Kicsit úgy is éreztem magam, mint tűsarkú nélkül a Szex és New Yorkban…minden bizonnyal nem illettem oda. Azért a Bury Our Own és az In God We Trust mindent megtett azért, hogy kicsit közelebb kerüljek a zenéhez, habár teljes mértékben megszerettetni velem, továbbra sem sikerült ezt a stílust. Az első zenekar a Spade Full of Dust. Bevallom csak félig tudtam rájuk figyelni. Próbáltam megtalálni a helyem. Az én brit rock ízlésemnek kicsit erősek voltak, azért egy számuk mégis tetszett. A címét nem tudom, de a felkonferálásból tudom a halálbüntetésről szólt. A következő zenekar a Bury Our Own. Többek között ők voltak az első ok, amiért elmentem a koncertre. Előtte már elég sokat hallottam róluk és tényleg kíváncsi voltam. Fiatalkoruk ellenére jól zenélnek (bár ez a mondat relatív, mert én vásott korom ellenére sem tudok zenélni…tehát minden bizonnyal nincs logikai kapcsolat a két mondatrész között). De akkor is fiatalok, hiszen az új másodgitáros kivételével szerintem még középiskolások. Egyébként a másodgitárosnak ez volt a bemutatkozó koncertje. Voltak említésre méltó számaik. Szerintem idővel még sokat fogunk róluk hallani. Idővel egy olyan zenekarrá válhatnak, akik méltón képviselhetik Magyarországot, akár ismertebb külföldi zenekarok előtt is. A zenekarnak kétszeresen is sikerült megmozgatnia a közönséget…egyrészt kimozdította őket otthonról (érzésem szerint ők hozták a legtöbb rajongót), másrészt tényleg előidéztek egy elég jelentős mozgást elől. Nekem is védett övezetbe kellet húzódnom. A másik ok, amiért elmentem az a In God We Trust. Az előző bekezdés elejét megismételhetném, sokat hallottam róluk, kíváncsi voltam rájuk, sokra vihetik még blabla. Vagy elfogult vagyok a két zenekarral, vagy tényleg így van. Én csak a saját véleményemet adom közre. De szerintem tényleg így van… érdemes rájuk figyelni! Hasonló intezitású buli, mint az előző zenekarnál, annyi különbséggel, hogy a közönséget erősítette a Bury Our Own zenekar. Máté, az énekes meg is jegyezte, hogy közönség szempontjából ez az eddigi legjobb bulijuk. Lelkesnek lelkes volt a közönség, csak szerintem kevés. Bár ez tényleg nem a zenekarok hibája… valahogy a közönség lett a passzívabb a koncerteket illetően az elmúlt időszakhoz képest. Egyébként kiemelném még az énekes és a gitárosok munkásságát. Tényleg jók! Néhány számnál, beszállt Stephen (Bury Our Own énekese) az éneklésbe. Látszik, hogy összeszokott két zenekarról van szó. Háttérinformációként megjegyezném, hogy késik az In God We Trust lemeze további néhány hónapot, ugyanis újra kell keverni az anyagot…  Kapcsolódó zenekarok:Kapcsolódó koncert: |
Kommentek (0)
| Ki megy? |
