Psyopus: Our Puzzling Encounters Considered

(Metal Blade (2007)

Nem tudom, hazánkban mennyire számít ismert bandának az amerikai Psyopus, de valószínűtlennek tartom, hogy komoly rajongótáborral rendelkezne. A kiadói háttérrel ugyan ezúttal nem lenne baj, hiszen a Metal Blade-nél a terjesztéssel igazán nincs gond, csakhogy a Psyopus olyan ösvényt választott, amin nem egyszerű követni őket, még hallgatóként sem.

Minden bizonnyal sokat hallgatták a tagok a The Dillinger Escape Plan klasszikus anyagait, de ez esetben szó nincs arról, hogy a káoszmatek királyait próbálnák követni – mint némelyek igyekeznek teljességgel fölöslegesen –; borultságban, káoszban, matekban egyaránt túlmutat ez az anyag megítélésem szerint még a ’Calculating Infinity’-n is.

Aki azt mondja, hogy pl. a Converge extrém zene, nem tudom, mit szólhat az ’Our Puzzling Encounters Considered’-hez – már a cím is jelzi, hogy nem egyszerű mutatványhoz van szerencsénk. A három zenész iszonyú technikai felkészültséggel rendelkezik; legalábbis ami ahhoz kell, hogy ilyen töredezett, zajos, a végén valahogy mégis egésszé összeálló muzsikát kreáljon, azt ők mind tudják. A dolog kissé olyan, mintha a Dillinger betegebb, technikásabb részeit kivennénk, és csak azokból állítanánk össze valamit. Vagy más művészeti ágat hívva segítségként: a Psyopus olyasmi, mint a festészetben mondjuk Picasso: a hozzá nem értő számára értelmetlen mázolmány az egész, a témába magát jobban beleásó szemlélő azonban ámultan látja, mekkora zsenivel van dolga. Számomra a Psyopus egyértelműen a zseniális kategóriába sorolandó, és persze itt is nagyon vékonyka az a paraszthajszál, ami elválasztja őket az őrülttől. Pedig hogy őszinte legyek, a noise-káosz vonalon mozgó, többek által istenített The Chariot például egyáltalán nem tetszik, tehát szó nincs arról, hogy elfogult lennék az elborult zúzás irányába.

Ajánlani nem nagyon merném szinte senkinek az albumot, mert senkivel nem akarok kiszúrni, de azért aki vonzódik az extrém, súlyos muzsikák felé, és még nem ismeri a brigádot, mindenképpen pótolja a hiányosságot, könnyen lehet, hogy új kedvencet fog avatni, megunni meg biztos nem fogja egyhamar.

(Ja, és nyugodtan hagyja ki az utolsó két, a borítón kilistázatlan tracket, az egyik ugyanis pár másodperc semmi érdekes, a másik meg majd’ félórányi, szabályosan fárasztó, nem jó értelemben vett hülyéskedés. A ’poént’ nem lövöm le, aki – hozzám hasonlóan – menthetetlen, az így is, úgy is meg fogja hallgatni.)


Számlista
1. The Pig Keeper’s Daughter
2. 2
3. Scissor Fuck Paper Doll
4. Whore Meet Liar
5. Insects
6. Imogen’s Puzzle pt. 2
7. Play Some Skynyrd
8. Kill Us
9. Siobhan’s Song
10. Happy Valentine’s Day
11. Our Puzzling Encounters Considered

Tagok
Adam Frappolli – ének
Christopher Arp – gitár
Fred Decoste – basszusgitár
Jon Cole – dob

Diszkográfia
Ideas Of Reference – 2004
Our Puzzling Encounters Considered – 2007

• psyopus