Tizenötödik hét együttlét

Minden idők legjobb zenei felhozatalával, és egy nulladik napi LGT koncerttel ünnepli a Sziget a 15. fesztivált. A zenén kívül természetesen lesz más is. Színház, tánc, komolyzene, kabaré, performansz, filmbemutatók, képzőművészet, kézművesség, irodalmi bemutatók, gyerek-, sport-, és szabadidős programok, tehát minden, ami nemzetközi szinten is egyedivé teszi a Szigetet. A jubileumi rendezvény – a nulladik nappal együtt - augusztus 7-15-ig várja látogatóit.

Napijegy július 15-ig olcsóbban
A jubileumi sziget újdonsága, hogy a korábbi évektől eltérően, mostantól napijegyet is lehet venni kedvezményes áron. A július 15-ig tartó akcióban 7000 forint lesz a napijegy ára, beleértve a nulladik napi LGT koncertet is. Hetijegyet május 10-től már teljes áron lehet kapni, de az „ottalvós” hetijegy, ami 37500 forintba kerül, nyolc napra szól, hiszen ez a bérlet az LGT koncertre is érvényes. Így valamivel több, mint 5 napijegy áráért 8 napig szórakozhatnak az ottalvós bérletvásárlók. Természetesen lehet még „hazamenős” hetijegyet is kapni, ennek ára 30.000 forint. Ezzel is most még majd’ 3 napot sporolhat, aki egy egész hetet akar tölteni a Szigeten.

Szolgáltatások a Szigeten
Az idei Szigeten továbbra is a látogatók kényelmes szórakozását segítik a már megszokott szolgáltatások (mosodától a csomagmegőrzőig, gyerekmegőrzőtől a postáig). Továbbra is lehet a Szigeten bank-automatából pénz felvenni, a bejárati pénztárban bankkártyával fizetni. Lesz továbbá patika, talált tárgyak osztálya, értékmegőrző, 168 órás egészségügyi és biztonsági ügyelet, nyelvi elsősegély sátor, információs pult és számos további szolgáltatás, ami kényelmessé teszi a Szigeten eltöltött hetet. A szervezők minden lehetséges fórumon felhívják a Szigetre indulók figyelmét, hogy a tömegközlekedést vegyék igénybe. Ennek érdekében külön busz és hajójáratokat is indítanak, valamit kedvezményes transzferárakkal taxiszolgáltatást is igénybe vehetnek a Szigetre látogatók. Lehet majd a szigeten kerékpárt bérelni illetve lesz kerékpár megőrző, ahol kisebb javításokat is végeznek igény szerint. A Szigeten, a már megszokott információs pult mellett, idén már mozgó információsok és megújult információs táblák segítik az eligazodást. Tovább bővül a közvilágítás is.
A vendéglátás terén a tavaly előtt debütált és bevált vendéglátó blokkok idén is megmaradnak, ezek szerint öt ilyen vendáglátó centrum szolgálja ki majd a látogatókat. Ezekben minden igényt kielégítő ételkínálat valósul meg (kürtőskalács, hot-dog, lángos, minifánk, kenyérlángos, főtt- és pattogatott-kukorica, gyümölcs, pékség, gyros, falafel, melegszendvics, hekk, pizza, grillételek, főzelék, palacsinta, héjában sült krumpli, vegetáriánus konyha, reform és bio ételek, italok, aszaltgyümölcs, jégkrémdrazsé stb.). A nemzetek konyhája változatos világát idén már a mexikói konyha, brazil édesség, olasz tésztázó és tradícionális „ősi” magyar konyha is színesíti és idén ismét lesz a Szigeten tejbár is.

Nemzetközi helyszínek

Nagyszínpad
Az elmúlt évek legjobb és legszínesebb line-up-ját vonultatja fel a jubileumi Sziget Nagyszínpada. Eszerint az idei felhozatalban találkozhatunk egyrészt friss szenzációkkal, aktuális sikercsapatokkal, továbbá a nemzetközi porondok tömegeket mozgató kultikus sztárjaival valamint a jubileumi line-up felvonultat azokból a bandákból is, melyek a korábbi Szigeteken a legsikeresebb koncerteket adták.
• Az elektronikus-indusztriál, az electric body music (EBM) szinonimája a kultikus, 1982-ben Essexben alakult Nitzer Ebb, melynek zenéje egyaránt rímelt az ipari zene nagyjaira (Test Dept, Einstürzende Neubauten), a szinti-new wave gigászaira (Depeche Mode), és a dark-EBM partyhimnuszokra (Nine Inch Nails, Front 242, Frontline Assembly, Ministry, Skinny Puppy) és átjárást biztosított ezen, amúgy is egymásból táplálkozó szcénák között. Douglas McCarthy, Bon Harris és David Gooday tökélyre fejlesztette, hogyan lehet a szintetizátort, a ritmust, az éneket a végletekig elvinni, hogyan lehet a repetitív ütemekkel hipnotikus hatást elérni – ahogy egyik számuk mondja: Let Your Body Learn! -, a rendkívül agresszív hangzással és a hangerővel fanatizálni rajongóikat, az Ebbheadeket. A Nitzer Ebb sikerszériája a kilencvenes évek első felében torpant meg, el is tűntek egy kis időre, de az elmúlt években ismét rájuk irányult a figyelem, és a puszta nosztalgia mellett kiderült, maradandót alkotott és alkot az ismét aktív zenekar.

• A Mando Diao a közismerten gazdag svéd alterock-színtér, a karcos, dögös skandináv rockszcéna egyik legmasszívabb alakulata, az idei Szigeten ugyancsak fellépő Hives közeli rokona. Az 1999-ben alakult négytagú együttes zenéjében a ’60-as évek zabolázatlan beat- és rhythm and blues hangzását keveri a ’70-es évek nyers rockhagyományával, punkos energiával, a ’90-es évek brit gitárzenéjének hangulataival és az elmúlt évek "vissza a gyökerekhez"-irányzatának lendületével - kicsit olyan, mintha a The Who-t, az Iggy Pop-féle Stoogest, az Oasist meg a Strokest dobnánk egy nagy zenei turmixgépbe. A német nyelvterületen különösen népszerű Mando Diao mostanság már vendég a legfontosabb európai és az Európán kívüli fesztiválokon, s a kortárs pop-rock színtér egyik befutott zenekara.
• Ha popról és rockról van szó, a norvégok valahogy mindig meglepetést tudnak okozni. A Kaizers Orchestra pedig ténylegesen a meglepetés erejével bír: a szextett az elmúlt időben hamar Európa-hírű attrakcióvá vált elementáris erejű műsorával, mely olyan természetességgel vegyíti a kelet- és észak-európai népzenei hagyományokat a rockzenével, hogy 2001-es Ompa Til du Dör című lemezükért rögtön kijárt a norvég Grammy-díj. A Kaizers Orchestrához fűződik a legnagyobb példányszámban elkelt norvég nyelvű lemezek sora, bizonyítván a pop nyelve univerzális. A zenekar legutóbbi, Maestro című lemeze 2005-ben jelent meg, következő albumukat augusztus 9-i Sziget fellépésük után kezdik el rögzíteni.

• Amióta Seeedért rajong a Sziget, azóta tudjuk, hogy Németországban játsszák a kontinens legjobb reggae-muzsikáját. Tavaly bebizonyítottuk, hogy nemcsak a Seeed lüktet ennyire jamaikaiul: a szintén német Gentleman legalább ennyire izgalmas és ringató, egy journey to Jah, ahogy website-ját nevezi. A kölni származású fiatalember, akit a polgári életben Otto Tillmannak hívnak, folyamatosan turnézik keresztül és kasul az EU-ban, és azon is túl, Bounty Killer-, Capleton-ihlette, dancehall elemekkel tarkított roots reggae-muzsikájával, Franciaországtól Olaszországig, hogy augusztusban elérkezzen a Szigetre.

• A The Good The Bad and The Queen a 2007-es év legnagyobb zenei szenzációja, a Blur-főnök és Gorillaz-agytröszt Damon Albarn új projektje - egész egyszerűen egy szupergrupp. A Jó, a Rossz és Királynő zenei ajánlata a multikulti-tagsághoz hasonlóan színes, afféle zenés tudósítás Nyugat-Londonból: klasszikus brit dalszerzői hagyományok, a Kinks- és David Bowie-ízek, reggae, dub, afrobeat, gitárpop, elektronika. A formáció cím nélküli debütáló albumát – mely egyszerre hangulatos, érzelmes, intellektuális, szerelmes és politizáló, finom és kísérletező, privát és közéleti – a gyakran oly’ szőrős szívű popkritikusok kitörő lelkesedéssel fogadták világszerte.

• Egy régi adósságot törleszt a Sziget: 2007 sztárfellépője az évek óta várt, ám aktualitását sosem vesztett Chemical Brothers. A kilencvenes évek elején alakult Dust Brothersből Chemicallá névváltoztatott manchesteri duó, Tom Rowlands és Ed Simons pont tíz évvel ezelőtt kergette eksztázisba és csinált a világból egy nagy táncparkettet Dig Your Own Hole című albumával, mely azóta is örök védjegye az elektronikus tánczenének és a műfaj képzeletbeli trónusának letaszíthatatlan darabja. Szerencsére sor- és mixlemezeik sem okoztak csalódást az azóta eltelt tíz évben. A 2005-ös Push The Button című albumuk a kritika és a közönség körében egyaránt sikert aratott.

• A Gogol Bordello az egyik legfurább, egyben az egyik legfigyelemreméltóbb új társaság a kortárs zenei porondon. A zenéjében a cigányzene, a punk és a brechti kabaré elemeit keverő zenekar vezetője, Eugene Hütz kalandos úton jutott el a zenekar későbbi szülőhelyére, New Yorkba. Az énekest 1986-ban, a csernobili katasztrófa után evakuálták otthonából Nyugat-Ukrajnába, melyet aztán elhagyott és Lengyelország, Magyarország, Ausztria és Olaszország érintésével jutott el 1993-ban az amerikai metropoliszba. Hütz New Yorkban emigráns orosz és ukrán valamint helyi muzsikusokkal alakította meg zenekarát, mely kezdetben "sima" orosz roma esküvői muzsikát játszott. A Gogol Bordello aztán néhány tagcsere - melynek során két izraeli muzsikus került a bandába - és a New York-i underground színtér megtermékenyítő ereje hatására "keveredett el" mai izgalmasan sokszínű stílusáig. A zenekar debütáló albumát, a 2002-es Voi-La Intruder című lemezt - melyet a Nick Cave and The Bad Seeds dobosa, Jim Sclavunos producerelt - összesen négy stúdióalbum követett - a legutóbbi Gypsy Punks Underdog World Strike címmel.

• Laurent Garnier (F) - Minden szempontból különleges a francia techno istenének fellépése a Sziget Nagyszínpadán: a dj neve már évtizedeket fog össze az elektronikus zene történetében a "madchesteri" kezdetektől - ahol olyan zenekarokra volt hatással, mint a Happy Mondays vagy a Stone Roses - az F Communication nevű lemezkiadóján át egészen a máig - a francia kapcsolat él. Laurent Garnier idei legújabb dobása során egy egész zenekart invitál magával a színpadra.

• Get The Party Started! Amikor a dögös csaj-imázs tehetséggel is párosul, esetenként világhírrel jutalmazza az ég. Pink, polgári nevén Alecia Moore, életét gyerekkora óta a zenélés tölti ki, így lett tinisztár az 1979-es születésű lányból az Egyesült Államokban, majd popsztár, vadóc és díva egy személyben. A 2000-es év mindenképpen az övé volt csajfronton, hiszen Can’ Take Me Home című albuma a dance-pop és az R&B kedvelői mellett elért minden réteget, és egyszerre három slágere is a slágerlistákon tanyázott. A hirtelen berobbanást a Moulin Rouge film betétdalával, a régi LaBelle-sláger feldolgozással lehetett überelni: a Lady Marmelade előadása Pinkkel, Christina Aguilerával, Myával és Lil’ Kimmel egy új popsztárnemzedéket mutatott be teljes erejében. A M!ssundaztood című album gyakorlatilag Pink eddigi pályafutásának legmarkánsabb albuma, amelyet olyan társszerzőkkel készített, mint az ex-Four Non Blondes-főnök Linda Perry vagy Steven Tyler és Richie Sambora, de végül a 2003-as Try This album hozta meg a Grammyt. A szupersztár legutóbbi albuma tavaly jelent meg I’m not Dead címmel, mely töretlenül folytatja azt a sikerszériát: egy olyan tehetségtől, aki pillanatok alatt élőben is ujja köré tudja csavarni nézőit.

• Mit is mondhatnánk? A Madness az a Madness. Minden idők legjobb házibulizenekara. A punk utáni popszíntér egyik legsajátosabb zenekara, mely angol beatzenei hagyományokból, kupléból, kabarézenékből és a jamaikai eredetű skából gyúrta össze sajátos, mással össze nem téveszthető zenei világát, mely a mai napig megőrizte szavatosságát. A hét tagú együttes a brit ska-revival farvizén tűnt fel a 70-es évek végén a 2Tone kiadóról elnevezett azonos nevű színtér egyik alapzenekaraként. A Madness első nagylemeze 1979-ben jött ki One Step Beyond címmel. Innentől kezdve a zenekar 1985-ös feloszlásáig - melyet megelőzött a zenekar fő komponistájának, Mike Barsonnak 1983-as kiválása - öt sorlemez jött ki. 1988-ban négy Madness-tag újjáalakította a zenekart The Madness néven és megjelent egy cím nélküli nagylemez. A klasszikus Madness-felállás végül 1992-ben éledt újjá egy grandiózus koncert erejéig, melynek címét és az elhangzottakat egy koncertalbum - Madstock - őrzi az örökkévalóság számára. Újabb hosszú szünet után a Madness 1999-ben jelentetett meg egy Wonderful című új stúdióalbumot, melyet hat év kihagyással, 2005-ben követett egy feldolgozásalbum, The Dangermen Sessions, Vol. 1. címmel. A zenekar aztán az elmúlt évben és idén is aktív maradt: 2006 nyarán, őszén és telén turnézott, 2007 nyarára pedig új dalokat tartalmazó albumot ígér.

• The Rakes (UK) - A londoni Rakes az elmúlt évek burjánzó és izgalmas brit gitárzenei hullámának egyik legjobb és legnépszerűbb zenekara. A négytagú együttes bemutatkozó albuma, a ’80-as évek elejének táncos és karcos new wave- és poszt-punk zenéjét felidéző és újrahasznosító Capture/Release a 2005-ös év egyik legkellemesebb meglepetése és legnagyobb brit lemezsikere volt, melynek hasonlóan élvezetes folytatása az idén megjelent Ten New Messages. És hogy mit mondunk majd a Rakes-koncert másnapján? Idézzük majd az új album első kislemez-slágerét: We Danced Together.

• Mika az idei év egyik friss könnyűzenei szenzációja, s - ha valamihez hasonlítani kell - körülbelül ugyanazon a "camp" (kifordított-befordított humorral átszőtt) világban mozog és hasonló zenei vegyestálat pakol elénk, mint a Scissor Sisters. Különleges fazon: az amerikai apától és libanoni anyától származó londoni énekes élt Beirutban és Párizsban, járt francia iskolába, énektanárnője orosz volt, az angol Királyi Opera kórusában énekelt, de játszott musicalekben, s volt a Királyi Zeneakadémia hallgatója is. Zenéje - és debütáló albuma a Life In Cartoon Motion - egyszerre emlékeztet a Queenre és Freddy Mercuryra, a klasszikus, ’70-es évekbeli diszkózenére, a ’80-as évek szoft-rockjára, de tartalmaz funk- és soulelemeket is. Mika zenéje és világa duplafedelű bőrönd: egyszerre csiricsáré és szórakoztató, közben pedig fajsúlyos és elgondolkodtató. Az idei Sziget egyik igazán különleges színfoltja lehet!

• Svédország az egyik legnagyobb popzenei hatalom, és ez nemcsak a mainstreamre igaz, hanem az undergroundra is, hiszen képesek trendeket elindítani és csúcsra járatni. Az 1993-ban alakult The Hives a svéd pop egyik legtehetségesebb társulata, akik fekete-fehér egyenruhás, öltönyös fizimiskájukkal, hatvanas éveket idéző felszereléseikkel újraértelmezték és tökélyre fejlesztették a garázs-rock fogalmát. Az MTV-be és a VIVA-ba vitték népszerűsíteni a skandináv rockzene új hullámát, hogy innen aztán meghódítsák Angliát, majd az Amerikai Egyesült Államokat - ahogy találóan egyik lemezük címe is mondja, Veni Vidi Vicious. A Hives sikere taposta ki a hasonló utakon járó amerikaiak, a Strokes vagy a White Stripes útját, de a skandinávok közül a kortárs (International) Noise Conspiracy, a Mando Diao vagy a Flaming Sideburns köré épülő legenda is részben a Hivesnak köszönhető. Fesztiválok legforróbb hangulatú eseményei közé tartozik fellépésük, nem véletlen, hogy ismét fellépnek a Sziget Nagyszínpadán, hiszen az elmúlt évek egyik legfrenetikusabb koncertjét adták két évvel ezelőtt.

• A Nine Inch Nails az elmúlt húsz esztendő egyik legnagyobb hatású, stílusokon, rajongótáborokon átívelő zenekara, más szóval összekötő kapocs, mégis önálló úton járó zseni, Trent Reznor állandóan változó kísérőkkel üzemelő zenei egotripje. Reznor egy olyan innovátor-szimbólum, akinek zenéje építkezhet a nyolcvanas évek szinti-new wave-jéből, az EBM-ből, az indusztriális zenéből, az alt-rockból, Peter Gabriel-féle art-rockból, diszkóból vagy akár a countryból is, ám mindig sajátos, kizárólag a Nine Inch Nailsre jellemző képletet kapunk. Olyan előadókra volt hatással, mint a Marilyn Manson, vagy a Smashing Pumpkins. A NIN világa legendás konceptlemezek során érett tökéletessé, mint a korai Pretty Hate Machine, a The Downward Spiral, a The Fragile vagy a With Teeth, többször vezette a Billboard slágerlistát, sőt kétszer megkapta Grammyt a Best Metal Performance kategóriában. A Nine Inch Nails legújabb, várva várt lemeze, a Year Zero áprilisban jelenik meg. A jelenlegi felállás: Alessandro Cortini, Josh Freese, Aaron North, Trent Reznor, Jeordie White.

• A Babylon Circus egy igencsak ismerős hangulatot, a Les Negresses Vertes, a Mano Negra vagy Manu Chao felől már ismerős izgalmas - és szívünknek igencsak kedves - zenei világot, ezt a bizonyos skából, punkból, funkból, sanzonból, folkból, afrobeatből és reggae-ből összetákolt, szimpatikusan összevissza zenei világot hozza el a Szigetre. Az 1995-ben alakult tíztagú zenekar - nagynevű előképeihez hasonlóan - egyszerre szórakoztató, "mulatós", "cirkuszos" és közérzeti, közéleti ügyek iránt érzékeny, "karcos", "megmondós".

• A brit Razorlight az elmúlt néhány évben feltűnt egyik legélvezetesebb és legsikeresebb brit gitárpop zenekar. Az excentrikus viselkedéséről és nagy dumájáról közismert Johnny Borrell gitáros-énekes vezette Razorlightot kezdetben, mint a paradigmaalkotó amerikai Strokes brit kistestvérét emlegették, ám ma már nem kérdés, hogy a zenekar a mai színtéren leginkább csak önmagához hasonlítható, hiszen a Razorlight az elmúlt években megalapozta saját sikerét és kialakította saját zenei nyelvét. Azt a zenei nyelvet, mely élvezetes és okos popdalokban testesül meg, s melyben egyszerre érezhetjük az elmúlt évtizedek angol és amerikai popzenéje, a Talking Heads, a Blondie, Bruce Springsteen, Patti Smith, Bob Geldof, a Police, a Clash, a Pulp vagy a Blur hatását. A Razorlight eddigi pályafutása alatt két albumot jelentett meg: a debütáló Up All Night 2004-ben, az aktuális nagylemez, az impresszív bemutatkozó lemeznél is jóval sikeresebb, címnélküli album (Razorlight) pedig tavaly került a boltokba.

• Sinéad O’Connor minden idők egyik legfontosabb, legszínesebb és legnyughatatlanabb női popelőadója, aki tavaly megjelent Throw Down Your Arms című csodálatos reggae-lemezével már sokadszor kezdte újra és támadt fel ’80-as évek végi berobbanása óta. Személyében egy igazi legenda látogat a Szigetre. Az öntörvényű ír énekesnő 1987-ben robbant be The Lion and the Cobra című lemezével, melyet 1990-ben követte a hasonló hangvételű, alterockos I Do Not Want What I Haven’t Got, rajta a hatalmas sikert arató Prince-feldolgozás, a Nothing Compares 2U. O’Connor-kisasszony a ’90-es évek elején többször került jó társaságba - dolgozott a The The-vel és a Fal-döntő Roger Waters-szel -, ám saját pályája rossz irányba fordult: ’92-es szvingalbuma, az Am I Not Your Girl? megbukott és botrányai sem lendítettek karrierjén. Pályája első törése után azonban még simán talpra állt: vendégeskedett Peter Gabriel Us című lemezén, az In the Name of the Father című filmhez egy emlékezetes betétdalt énekelt, melyet a U2-s Bono írt, 1994-ben pedig izgalmas új albummal jött ki, ám a Universal Mother inkább rajongói kedvenc lett, mintsem üzleti siker. 2000-es Faith and Courage című albuma – melyre többek közt a fugees-es Wyclef Jean és a eurythmics-es Dave Stewart írt dalokat – újabb szakaszt zárt le. A 2002-es Sean-Nós Nua egy újabb merész irányváltás eredménye, hiszen ezen az albumon az énekesnő visszatért gyökereihez és ír népdalokat énekelt azok eredeti nyelvén. Ami még ennél is váratlanabb csavar volt, hogy a lemez megjelenése után egy évvel, 2003-ban bejelentette visszavonulását. A szünet három teljes évig tartott, és egy fantasztikus új albummal ért véget. Az új, Throw Down Your Arms című albumon Sinéad O’Connor reggae-klasszikusokat dolgozott fel és formált saját képére, olyan sztárok segítségével, mint a klasszikus reggae dob-basszus sztárpáros, Sly and Robbie. Sinéad O’Connor új albuma a 2006-os év egyik legfontosabb lemeze volt – így Sinéad akár új anyagával, akár életműösszegző programmal jön a Szigetre, jól járunk.

• Visszatérőként lép fel a Szigeten a brit house-pop alapzenekara a Faithless, és ez nem véletlen. Ez az a zenekar, amelyet tulajdonképpen nem is kell bemutatni, hiszen minden eddigi fellépésük garantált siker volt, ráadásul minden szigetes fellépésükkel sikerült felülmúlni az azt megelőzőt. 2005-ben még úgy tűnt, hogy az 1995-ben alakult Faithless triója, Rollo, Sister Bliss, Maxi Jazz a csúcsponton zárja le karrierjét, azonban Greatest Hits-turnéjuk meggyőzte őket arról, hogy történetük még korántsem lezárt. Így készült el tavaly ősszel legfrissebb, To All New Arrivals című, kicsit visszafogottabb, ambientes-dubos albumuk, mely a megszokott vendégseregen túl még a The Cure-főnök Robert Smith-t is szerepelteti. A 2007-es Szigeten az új számok mellett minden bizonnyal előkerülnek a house-megaslágerek is – Insomnia, Salva Mea, Reverence stb.-, és a korábbiak alapján borítékolható, a csúcsformában lévő Faithelss túlszárnyalja minden korábbi fellépését.

• Sportfreunde Stiller egy müncheni zenekar, amelynek kedvenc focicsapata a TSV 1860 München, és természetesen a Bayern München. A Florian Weber (dob), Rüdiger Linhof (basszusgitár) és Peter S. Brugger (gitár, ének), alkotta szokatlan nevű Sportfreunde Stiller egy havertől, Hans Stillertől kölcsönözte nevét még 1997-ben, aki a helyi Germering sportegyesület edzője volt. A sportbarátok a foci mellett a gitárpopot és az indie-rockot kedvelik, zenéjük leginkább a Tocotronickal vagy a Sternével hasonlítható össze, bár a szövegek nem másznak annyira mélyre és így jobban érthetőek a németet értők számára. Eddig ugyanis kizárólag németül jelentek meg dalaik, melyek négy, kritikusok által kiválónak ítélt lemezen láttak napvilágot: első albumaikat Uwe Hoffman, a Die Arzte producere gondozta, a 2004-es Burli sokkal rockosabb hangzású, erőteljesek az angolszász hatások, de német kontextusba helyezve érdekes stich-et kapnak. A tavalyi focivébére írt ’54 ’74 ’90 2006 című daluk érthető módon a német slágerlisták élén landolt mint első számú futballhimnusz, ám amikor a német válogatott elvesztette a döntőt Olaszország ellen, az optimizmus jegyében azonnal átírták a számot ’54 ’74 ’90 2010-re. A Sportfreunde Stiller 2006-ban jelölt volt az MTV Music Awards Legjobb német előadó kategóriájában. Sokáig éljen a magyar-német sportbarátság!

• !!! (USA) - Egy zenekar, amelynek nevével elsőre senki sem birkózik meg. A különös név - ejtsd: Csikk, csikk, csikk, vagy olvasd angolul: Chk, chk, chk - az Egyesült Államok egyik legüdítőbb zenéjét játszó tánczenekarát rejti, mely bár a kilencvenes évek közepén alakult és már 2000-ben debütált lemezzel, az utóbbi pár évben került az undergroundból reflektorfénybe. A nyolctagú zenekar leginkább a new wave aranykorát idézi, amikor a karcos-zajos, töredezett ritmusú új hullám keveredett a funkkal, lásd a Public Image Limited, a Pop Group, a Happy Mondays vagy a Gang Of Four munkásságát, de rokonítható olyan mostani sikerzenekarok felvételeivel, mint például a Rapture. A !!! legújabb, rádión, klipen innen, táncparketten túl is igen jól fogadott lemeze a napokban jelent meg Myth Takes címmel.

• Tool (USA) - Kevés olyan rockzenekar van széles e világon, amelyik hitelesen tudja az art-rock fogalmát még ma is tartalommal megtölteni. Művészi mondanivaló, tehetség, kiváló zeneszerzői képesség, lehengerlő előadás: nem véletlen, hogy az amerikai Tool minden koncertje világszenzáció, melyre igen nehéz jegyet szerezni, és amelyet évekkel később is emleget a koncertre látogató. A kilencvenes évek első felében feltűnt zenekar sokdimenziós-többrétegű, azonnal felismerhető muzsikájával sokkolta a poszt-grunge-korszak rocktáborát, amelybe ugyanúgy belefért a Jane’s Addiction zaklatottsága, mint a trash, a prog-rock, Peter Gabriel világa vagy az indián sámánének. Az Undertow, az AEnima, majd az öt év szünet - Maynard Keenan James énekes projektje, az A Perfect Circle megasikere - után kiadott Lateralus és a tavalyi 10000 Days - megjelenés hetében 564,000 példány kelt el belőle csak az USA-ban! - rocktörténeti mérföldkőnek számít mind a rajongók, mind a kritikusok körében.

• Az Eagles of Death Metal igazi sivatagi hobbizenekarként indult, mint ahogy anno a Queens of the Stone Age, ám utóbbi váratlan sikere miatt, mely szerencsésen átformálta a világ rockzenei térképét, pár évig jegelve maradt az Eagles of Death Metal gegparádéja. Hogy mi köze van a kaliforniai zenekarnak a QOTSÁ-hoz? Josh Homme, a Queens frontembere-gitárosa itt a dobok mögött található, míg néhai középiskolai osztálytársa, Jeff Hughes áll a mikrofon elé. Az EODM először 1998-ban bukkant fel a Homme szerkesztette Desert Sessions válogatáson, de igazából pár év szünet után 2004-ben hangzott fel teljes lemezen a garázs-rock Peace, Love, Death Metal címmel. Koszos, erőteljes sivatagi rock megspékelve egy adag humorral, ez hallható legutóbbi és emlékezetes lemezükön is, a tavaly ősszel megjelent Death by Sexyn.

• A 2005-ös Szigeten mi is megtudtuk, ez a Juliette Lewis az a Juliette Lewis, a jól ismert amerikai színésznő, többek közt a Született gyilkosok, és más közismert és sikeres filmek hősnője! Juliette nem csak színésznőként, hanem a Juliette and the Licks zenekar frontasszonyaként is szuggesztív, hiteles és lebilincselő. Budapesti koncertje a legemlékezetesebb nagyszínpadi rockandroll-akciók közé sorolható. A 2003-ban alakult öttagú zenekar You’re Speaking My Language című bemutatkozó lemez a 2005-ös Sziget előtt került a boltokba, rajta a 70-es éveket és a 80-as évek elejét idéző, ugyanakkor aktuális, meggyőző, erős, "egyenesvonalú", dögös rockzene - nagyjából olyan klasszikus ízek nyomán, mint a Patti Smith Group, a Pretenders, vagy Iggy Pop. A zenekar legújabb albuma tavaly év végén jelent meg Four on the Floor címmel és amelynek érdekessége, hogy az új számokat az előző turné végén kisegítő Dave Grohl (Nirvana, Foo Fighters, Probot) dobolta fel.

• Chris Cornell bő húsz éves karrierjében az egyik nagyszerű dolog követi a másikat. 1984-től 1997-ig az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hatású amerikai rockzenekara, a grunge-hullám egyik kulcszenekara, a seattle-i Soundgarden énekes-gitáros-frontembere volt, hogy aztán 2001-ben a Rage Against The Machine háromnegyedével megalakítsa az Audiosleve-et. Az Audioslave hat évig létezett, három kiváló albumot készített el és idén jelentette be feloszlását. Az egykori Rage Against The Machine-tagok bejelentették, hogy újjáalakítják a rap-rock legendás forradalmi különítményét, s ami a Szigetlakók számára most annál is aktuálisabb: Chris Cornell úgy döntött, folytatja az 1999-as Euphoria Morning című albummal megkezdett, majd félbehagyott szólókarrierjét. A Carry On című album június 5-én kerül a boltokba - ám ne legyen kétségünk: Cornell a szigetes koncerten minden bizonnyal merít majd korábbi zenekarai repertoárjából is. És ezt mi egyáltalán nem fogjuk bánni.

• Nem túlzás azt állítani, hogy az amerikai The Killers jelenleg a világ egyik legnépszerűbb és legsikeresebb zenekara. Brandon Flowers és csapata már debütáló, Hot Fuss című albumával befutott – az együttes érdekes módon először nem hazai pályán, az Egyesült Államokban, hanem Nagy-Britanniában lett népszerű – aztán a tavaly megjelent Sam’s Town-albummal végleg biztosította helyét a legfontosabb aktuális bandák elit-ligájában. A nemzetközi sajtó elismerően írt erről az albumról: „A Sam’s Townnal kiérdemlik a legjobb zenekar címet” – így a New Musical Express, „Minden egyes lejátszás után egyre jobb az album…a retro és az örökzöld határán mozog” – írja a Rolling Stone s a Q Magazine szerint „Egyszerűen fantasztikus”. A Killers, mely második albumán a korábbi gitárpop- és ’80-as évek retro-ízek mellé nagyívű U2- és Bruce Springsteen-hangulatokat épített be, a ma kvintesszenciális stadionrock-zenekara, mely a világ bármely pontján nézők tízezreit táncoltatja meg, fülbemászó, dinamikus és okos slágereivel. Nem is kétséges: ez történik majd a 2007-es Szigeten is.

• Sziget 2007