II. Vallai Péter Kortárs Előadóművészeti Fesztivál
2016. november 24-27., RS9 Színház


Második alkalommal rendezi meg az RS9 Színház és a Vallai Péter Kortárs Előadóművészeti Alapítvány a Vallai Péter Kortárs Előadóművészeti Fesztivált az RS9 Színházban. A beérkező közel hatvan pályázatból az előzsűri döntése alapján 19 kortárs, irodalmi adaptációra épülő színházi és zenei produkció került a versenyprogramba, melyet 2016. november 24. és 27. között tekinthetnek meg az érdeklődők.
A Fesztivált az RS9 három előadótermében, a Vallai Kertben (VII. Rumbach s. u 10.), az RS9 Színházteremben és a Fehér Teremben (VII. Rumbach S. u 9.) tartják.

A produkciókat, egy háromtagú zsűri bírálja el. A zsűri elnöke Kőváry Katalin rendező, a két másik tag Lőkös Ildikó dramaturg és Stermeczky Zsolt Gábor kritikus. Valamint a közönség a megváltott belépőjegyével szavazhat a közönségdíjra.
A Vallai Péter-díj (a fődíj) 300.000 forint, a második helyezett 200.000 forint, a harmadik helyezett és a közönségdíjas előadás egyenként 100.000 forint díjazásban részesül. Valamint mindegy produkció fellépési lehetőséget kap az RS9 Színházban.

A fesztivállal, a teátrum egykori színésze, Vallai Péter, illetve egykori igazgatója és a fesztivál szellemi atyja, Dobay Dezső előtt tisztelegnek.

A KÖZÖNSÉG IS SZAVAZ:
A közönség bármely érvényes fesztiváljegyével szavazhat bármely produkcióra, az előadás sorszámának (pl. #44) a jegyre írásával, és a jegy erre a célra kihelyezett szavazatgyűjtő-dobozba dobásával. Nem csak arra a produkcióra tud szavazni tehát, amelyre az adott előadásjegy szól, hanem bármely másik produkcióra is.

JEGYVÁSÁRLÁS:
A jegyár minden előadásra elővételben 1000 forint, melyet a jegy.hu-n (jegy.hu/venue/rs9-szinhaz) illetve személyesen a Rumbach Sebestyén u. 9-es szám alatt található jegyirodában vásárolhatnak meg, legkésőbb az előadásokat megelőző napig.
A helyszínen, az előadások előtt korlátozott számban kaphatók jegyek, 1500 forintért. Mivel mind a három előadótér befogadóképessége korlátozott, ezért minden előadásra maximum legfeljebb 50 jegyet vásárolhatnak meg a nézők.
Jegyfoglalás és információ: 06-1-269-66-10 // jegy@rs9.hu
Jegyvásárlás személyesen: Rumbach Sebestyén u. 9., 10-18h között.


A VERSENYMŰSORBAN SZEREPLŐ ELŐADÁSOK RÉSZLETES LEÍRÁSA:

I. NAP – 2016. NOVEMBER 24.

[ 16:00 @ Vallai Kert ]
JÓNÁS KÖNYVE, TÖRÖK SOPHIE ELŐADÁSÁBAN
Babits Mihály halálának 75. évfordulója okán (is)
a Theaterrepublik Ungarn előadása

Török Sophie: Kéner Gabriella
Babits Mihály: Báhner Péter

Látvány: Pipei Borbála
Dramaturg: Pásztó András
Rendező: Kaj Ádám

1938-ben járunk Esztergomban, az előhegyi Babits-villában. Pár hónap telt el Babits gégeműtéte óta, aminek következtében a költő elveszítette hangját. A félholt próféta mellett ott van a gondoskodó feleség, Tanner Ilona, aki Török Sophie néven önálló irodalmi karrierről álmodik. De még a betegség idején is csak férje árnyékában tud létezni, mert a költő az utolsó szó jogán megírja a Jónás könyvét és annak lírikus lezárását, a Jónás imáját. Babits, aki megélte és megénekelte már az első világégést is, most az új háború küszöbén beteg gégéje helyett költőségét teszi a boncasztalra, hogy ha kiszakad ajka, akkor is, de kiáltson Ninive ellen. Hisz a szó a prófétáé, a fegyver meg Istené. De mi történik, ha az új kor új Jónása nem a lelkiismeretében, hanem a beszédében fogyatékos? Hogyan nyilatkozik meg a költő, ha a versnek nem olvastatnia kell magát, hanem megszólalnia? Ekkor tör elő a feleségből a művész, a jó asszonyból a tanítvány, az első olvasóból az első értelmező. Babits Mihály művét Török Sophie adja elő, a beteg költővel karöltve, egy különös drámajáték, házastársi rítus keretében, ahol Babits a próféta, Török Sophie pedig a kinyilatkoztató isten. Ketten játsszák el a Jónás könyvét, de többet is megmutatnak a szövegből: hagyják, hogy az allegorikus mű felfedje magát, és helyet kapjon benne mind a történelem, mind magánéletük.
Az előadás létrejöttét az NKA, a Művelődés Háza Esztergom, a Babits Mihály Emlékház, valamint a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium támogatta.
Az előadás játékideje kb. 50 perc.

[ 18:30 @ Színházterem]
KORONÁZÁS
az Utolsó Vonal Művészeti Alapítvány előadása

Marek Modzelewski kortárs lengyel író darabja, a Koronázás, abszurd játék egy részben …másrészben a társadalmi elvárásokhoz való kényszeredett igazodás drámája. A szeszélyes játék a férfi-női szerepek hagyományos, illetve modern felfogásának problematikáját boncolgatja.
A darab főszereplője, Macek, a harminc éves orvos és amatőr fotográfus élete zátonyra futott. Alkoholista apja, elsárkányosodott anyja, bigott katolikus felesége, pénzéhes szeretője egyaránt az ő támogatására várnak.

Van-e kiút a társadalmi konvenciók sűrűjéből? Meg tud-e felelni Macek a mai kor férfi ideáljának? Egyáltalán túléli-e ezt az egészet?

A csavar a történetben, hogy mikor Macek, a bonyodalmak súlya alatt már-már összeroppan, lelki énje, a Király segítségére siet, és a néző is megismerheti egy gyarló férfi védekezési mechanizmusának pszichológiáját. A néző könnyen önmagára ismerhet a főszereplő belső vívódásain keresztül, és a mindennapok szélmalom harcai is humoros színezetet kapnak.
És kész!

Szereposztás:
KIRÁLY: Róbert Gábor
MACIEK: Csizmadia Gergely
NŐ: Szabó Erika
FELESÉG: Fejes Rita
ANYA: Cserje Zsuzsa
APA: Szemán Béla
BOGNA: Búza Tímea
BETEG ASSZONY: Stubnya Béla
HAVER: Tóth Máté
Rendező: Erdélyi Dániel

[ 20:00 @ Vallai Kert ]
HAMLETMAN!
a Neptun Brigád előadása

A Neptun Brigád Shakespeare egyik legnehezebb darabját, a Hamletet mutatta be 2016. április 7-én a Hátsó Kapuban. Azóta már játszottuk előadásunkat a Károli Egyetemen, a Színház-és Filmművészeti Egyetemen és a Gyulai Shakespeare fesztiválra is meghívást kapott a produkció.

A darab főszereplője Baksa Imre, aki 60 percben adja elő monodrámaként a 10 szereplőre húzott Shakespeare szöveget. A darab dramaturgja Duró Gábor, aki pár év kihagyás után (Indiában élt) újra együtt dolgozott a Neptun Brigáddal. Nagyon nagy kihívás volt számára, hogy egy érthető és átlátható textúrát állítson össze. Az előadás végig megy a történeten és a főbb Hamleti problémákat érinti: titok, bűn, tett vagy nem tett, szakítás, csalódás stb. A darabot nem ismerve is élvezetes élményt szerez a nézőknek a látottak, hiszen van az előadásban bábozás, színes, változatos karakterek elevenednek meg, amik a könnyebb megértést szolgálják. A játék végére úgy tűnhet, hogy Hamlet fejében játszódik le minden történés, ami még erősebbé teszi hóbortosságát, magányát. Az előadás ennek ellenére sok humorral van előadva, ami már a Neptun Brigád tragikomédiáikból megszoktunk.

Az előadás célközönsége: a Shakespeare-t kedvelő és újra felfedezni vágyók számára készült. Különleges csemege ez a színházi unicum, a darab jól és kevésbé jól ismerői számára.
Szeretnénk ezzel az előadással mind a fiatal és mind az idősebb nemzedékhez eljutni, hogy újra fedezzék fel maguknak Shakespeare költészetét, humorát és mélységeit.

Kállay Géza egyetemi tanár (Shakespeare fordító) a másik alappillére a produkciónak. A monodráma meghatározott pontjain Shakespeare világát mutatja be: Hogy tanultak szöveget a Shakespeare társulat, a Lord Chamberlain’s Men színészei? Kire szállhatott a korona a király halála után? Hittek-e az angolok a Szellem világban? Vagy a Globe-ban hol végezhette el a szükségét a 2 órás darabok alatt a néző, ha nem volt erre kijelölt helyük? Ehhez hasonló és még több érdekességet mesél el nézőinknek. Őt hallgatva elvarázsolva érezzük magunkat, mert visszarepít minket a korba, ahol egy nagyon gazdag színházi légkör létezett és Shakespeare is kibonthatta szárnyait.

Színész: Baksa Imre
Shakespeare szelleme: Kállay Géza egyetemi tanár


II. NAP – 2016. NOVEMBER 25.

[ 17:00 @ Színházterem ]
1914/1915/1916
a Mándy Ildikó Társulat előadása

Mándy Ildikó táncos-koreográfus társulatával egy négy éven át tartó előadássorozatot tervezett, hogy emléket állítson a már-már teljesen elfeledett, húszmillió áldozatot követelő, Nagy Háborúnak.
Az anyaggyűjtés, az adatok, információk feldolgozása nyomán folyamatosan íródik az előadás.
Korabeli krónikák, irodalmi művek, többek között Ádám Éva (Kamenitzky Etelka), Ernst Jünger írásai, Kassák Lajos, Babits Mihály, Palasovszky Ödön, Christian Morgenstern versei idézik a 100 éve történteket.
Az előadásban elhangzó irodalmi és korabeli szövegrészleteket versekre és népi dalszövegekre megzenésített dalokkal egészítjük ki, akár egy korabeli kabaréban, frontszínházi előadásban.
A dalokat Márkos Albert írta csellóra. A zenei kíséretet Kallai Nóra csellista játsza az előadásban.
Az előadásban a szó ereje irányít mindent. A beszéd nemcsak a teret és a cselekményt határozza meg, de az előadásban szereplő színésznő, Záhonyi Enikő, is az elhangzó mondatok dinamikájából, zeneiségéből kiindulva építi játékát. Teste alárendelődik a szavak gesztikus hatalmának, hagyja, hogy teljes mértékben ez irányítsa a mozgását.
Alkotók:

Az előadás szereplője: Záhonyi Enikő
Közreműködik: Kallai Nóra (cselló)
A verseket megzenésítette: Márkos Albert
Jelmeztervező: Bánki Róza
Fény: Payer Ferenc, (Pálosi István)
Rendező, koreográfus: Mándy Ildikó

[ 18:30 @ Vallai Kert ]
A SZEREPLŐ NEVE: NÓRA
a Placc Point Group előadása
egyszemélyes játék több személynek

Elfriede Jelinek ötlete alapján, Henrik Ibsen műve után
Nóra volt és van. És Nóra szeretne lenni is. Megteremteni magát mindenkitől függetlenül, úgy ahogy arra talán az emberiség többsége is vágyként tekint. Létezni akkor is, amikor minden(ki) más nem-létezőként tekint a másikra. Rád. Rám. Felkészülni az elmúlásra, ami mindannyiunk számára kikerülhetetlen tény.
Nórát az ibseni (hagyomány)körből kilépve látjuk, ismerhetjük meg, ahogy önmagába zárva próbál meg érvényesülést nyerni önmaga számára maga által. Önmagával folytatott dialógus és analizálás az út. Célja nem sok, vagy éppen nem kevés: megtalálni azt az emberi részt önmagában, amivel működni képes. Ha Nóra író lenne, most írói válságban szenvedne, ha Nóra egy multinacionális cég igazgatónője lenne, képes lenne ugyan az irányításra, de egy száraz, folyamatosan lefogyó, éjszakánként a whisky és a drog mámorában zokogó, lefolyt sminkű bárki lenne. Ha Nóra pap lenne, nem tudna imádkozni istenéhez, mert nem találja a hozzá vezető utat. De Nóra egyik sem, vagy éppen ezért mindegyik, mint ahogy mi is mindegyik példába beleillenénk, és nem feltétlen azért mert papok vagy egy multinacionális cég igazgatónői vagyunk. „Sziasztok, Nóra vagyok, és mesélni szeretnék. Mert az ember mesél, és hallgat. Meghallgat.” Pontosabban Nóra most ezt gondolja. És ezért jött el ide.
Ahhoz, hogy képesek legyünk a jövőre gondolni és tervezni, folyamatosan a jelen pillanataira kell koncentrálni és azokat megélni. Ahhoz, hogy a jelen pillanatában a jelenre tudj koncentrálni, és nem valami mágikus, varázslatos, lila ködben elmerülni, ami a „majd”, „majd” – világába ringat el, tisztában kell lenned a múlttal, és az ott megélt dolgokkal. Az ibseni Nóra (mert, hogy ne tegyünk úgy, mintha az nem létezne, és ez a Nóra egy kicsit más lenne, és miért is tennénk, hiszen nem szégyen, ha ismerjük és újra felhasználjuk örökségeinket), szóval az ibseni Nóra első feladata, hogy végigutazza életének korábbi pontjait, a gyerekkorát, esetleg a magzatbéli állapotokat, aztán a különböző találkozásait és kapcsolatait áttekintve, újra összerakja önmagát. Ezen az időbeli szűrőn keresztül szeretnénk bemutatni, sok utazással, a vágyak bevallásával, apró történetekkel. Lehet, hogy néha dalra fakad, nótára gyújt. Hogy aztán békében köszönhessen el attól a világtól, aminek a tagja volt, amiben része volt.

Játssza: Dobra Mária
Zene: Szirtes Edina Mókus
Rendező: Oláh-Horváth Sári

[ 20:00 @ Fehér Terem ]
HANGEMBER DUÓ 18+
a Hangember Duó koncertje

Két éve, az első Vallai Fesztiválon 16+ című műsorunkkal mutattuk meg, mennyire szeretjük a kortárs irodalmat és könnyűzenét, és hogy ez a kettő milyen jól illik egymáshoz. Műsorunkban a 16 éves kor problémáit jártuk körül; szerelem, család, élet és halál.
Eltelt két év, új dalokat írunk, koncertezünk azóta is, és bármennyire is próbáljuk tücsökként tengetni gondtalan diákéveinket, lassan szembe kell néznünk a felnőtté válás ijesztő gondolatával.
18+ című koncertünkkel betekintést szeretnénk nyújtani két, a felnőttkor küszöbén álló gyerek?/kamasz?/fiatal? lelkébe és cenzúrázatlan, még gyermekien őszinte gondolatai közé, visszatekintve a gyerek- és előre a felnőttkor felé. Mindezt megzenésített verseken és saját szerzeményeinken keresztül.
Hangember Duóként 2014-es alakulásunk óta bejártuk fél Pestet, kis vidéki fesztiválokat és rendszeresen adunk koncerteket főleg barátaink szórakoztatására. A 2016-os Vallai Fesztiválon a fentebb leírt tematika mellett szeretnénk átadni koncertjeink bensőséges, családias hangulatát, ami néha csöndes, magunkba nézős, néha pedig elemien energikus.

Zenél: Horváth András és Szántó Marcell


III. NAP – 2016. NOVEMBER 26.

[10:00 @ Színházterem ]
BORSÓGÖRGETŐ
a Nemes Nagy Ágnes Színészképzés végzős hallgatóinak előadása
Fordító. Pászt Patrícia

A történet egy XXI. századi moralitásjáték. Egy fiú története, akit az Ördög megvásárol szüleitől, hogy a rosszra csábíthassa. A Fiú tehetséges tanítványnak bizonyul, de megjelenik Szenteske, hogy megpróbálja őt a Jó útra téríteni. Különös harc kezdődik meg ezzel a Fiú lelkéért. Mindeközben Borsógörgető a szeretetért görget.
Az előadás a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Iskola végzős színészképzőseinek vizsgaelőadásaként készült.
Témája, formanyelve és látványvilága alapján az előadás a középiskolás és felnőtt korosztálynak javasolt.
Az előadás időtartama 35 perc.

Előadják: Bartos Ágnes, Bánky Sára, Kiss Ágnes, Kóbor Balázs, Oberczián Kinga, Szekeres Máté
Zene: Fekete Anikó
Korrepetítor: Fűri Anna
Látvány, rendezés: Jakob Nóra

[ 13:00 @ Színházterem ]
EDERLEZI
Maczák Ibolya és Haragonics Zalán előadása

Ederlezi ünnepén hagyományosan az életről, a halálról, az újjászületésről és a szerelemről emlékeznek meg. Ekkor kezdődik a tavasz, ekkor kelnek útra a vándorok. Indulnia kell Perhannak is – és közben találkoznia gazdagsággal, szerelemmel, élettel és halállal. Döntenie álmokról, hűségről, becsületről. Ahogy valamennyiünknek.

Játssza: Haragonics Zalán
Rendezte: Maczák Ibolya

[ 14:30 @ Vallai Kert ]
AJTÓT NYITOK
A Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház előadása Turi Bálint előadásában, Csurulya Csongor rendezésében

A szonettkoszorú József Attila születésnapi köszöntője, ajándéka mesterének és barátjának Juhász Gyulának 40. születésnapjára.
Az előadás a mesterszonett létrejöttét mutatja be a színész alkotófolyamatán keresztül, megfogalmazva ars poeticáját, bepillantást engedve legbelsőbb mikrokozmoszába.
Vers-asszociációk – képek, gondolatok építkezése az alapoktól a „kulcsrakész” állapotig.
Hálás köszönet érte, élőknek és elhunytaknak, a tanításért.

[ 16:00 @ Színházterem ]
"…DE MIVEL SAJÁT KÉPMÁSÁRA TEREMTETT…"
színpadi etűd, Jónás Tamás verseire, a DESzínház előadásában

A DESZ -Alkalmi Társulat előadása impresszionisztikus tisztelgés Jónás Tamás cigány költő művészete előtt. Egy „ének a hideg tűzhöz” az önértékelés lélekromboló dilemmáiról, a tökéletességre vágyás belső késztetéséről és lehetetlenségéről, az emberi létben rejlő kegyetlenségről és fájdalomról. Ugyanakkor egy játékos derűkeresés is, hiszen „aki nem táncol, az pórul járhat”. A DESzínház a Roma Sajtóközpont felkérésre ezzel a rövid színpadi etűddel járult hozzá a 2016-os Roma Nap debreceni programjához.

Játsszák: Bajzát Ágnes és Krivi Dóra
Zenél: Katona Lóránt
Rendezte: Lukovszki Judit


[ 17:30 @ Vallai Kert ]
ÚTIRAJZOK - EGY FIATALEMBER VISSZAEMLÉKEZÉSEI
Jánosi Ferenc és Szemerédi Bernadett előadása

1848. február. Forradalom készülődik. Petőfi szavak helyett cselekedni akar. De hogyan vehetne részt a harcban erőt adó kabátja nélkül?
Hazatér hát szülei egykori otthonába Szalkszentmártonra, hogy ottfelejtett atilláját magára öltse és úgy induljon a forradalomba. Attilája zsebében azonban rátalál régi naplójára és elmeséli egykori utazásainak élményeit. Még egyszer. Utoljára.

Játsszák: Jánosi Ferenc és Szemerédi Bernadett
Jelmez: Harák Judit, Pánczélné Kádár Zsóka

[ 19:00 @ Színházterem ]
KINŐTT SZÍV
a Kőmag előadása

„Van úgy, hogy egy tragédiáról nem tehetünk, nincs kit és nem is kell senkit hibáztatnunk érte, egyszerűen csak megtörténik velünk. A Kinőtt szív két kislányhőse is ilyen, csupán megtörténtek velük a dolgok: egyikük az édesapját, másikuk a szeme világát veszítette el. Az elfogadáson túl mit lehet ilyen helyzetekben tenni?”
Szabó Imola Julianna Kinőtt szív című verspróza kötetének táncszínházi adaptációja az elfogadás küzdelmekkel, fájdalommal, dühvel, utálattal, sajnálattal, szeretettel, ürességgel, képtelenséggel, magánnyal, társakkal, – kinek mivel – kikövezett útját játja végig. Böröcz Petra flamenco táncos koreográfiájában keveredik az ősi és a modern: jelen van a flamenco szikkadt keménysége, a női princípium puhasága, a tradíció megkérdőjelezhetetlen érvénye és a modernitás állandó kétkedése. Az alkotók kísérleteznek a szöveggel: az írott szó és gondolat nem „csak” a tánc nyelvén nyeri el új jelentésrétegeit. A szöveg és mozdulat társakká válnak, egymásból következnek, segítik, ellenpontozzák egymást, így a jelentéseknek, érzeteknek, gondolatoknak sűrű és izgalmas szövetét hozzák létre. (Kiss Ottó fülszövegének felhasználásával)

Alkotók:
szöveg: Szabó Imola Julianna
koreográfia, tánc: Böröcz Petra
tánc: Annamaria Aquistapace
tánc, ének: Váncza Dominika
ütőhangszer: Pongrácz Szabolcs

[ 20:30 @ Vallai Kert ]
SUTTOGÓK
az Andaxínház előadása

A Suttogók előadás József Attila verseibe való alámerülés. Befelé hallgatózás. Személyesség, közvetlenség, bensőséges csendekkel. Csupa irónia, kihívó gyengédség, az élet egyszerű igenlése. Éles és lázadó. Sejhaj. Közvetlen jelentés a máról, az egymásrautaltság érzéséről, a szabadságról. József Attila ismert és kevésbé ismert verseinek, belső hangjainak megidézése, ahogy a mostban bennünk rezdül.

Előadók: Hajduk Károly, Jászberényi Gábor, Kroó Balázs, Czitrom Ádám
Rendező: Zsalakovics Anikó

[ 22:00 @ Színházterem ]

HORVÁTH BALÁZS: SOROK, SZAVAK, BETŰK…
dalok Parti Nagy Lajos verseire
2002-ben Rajk Judit felkérésére komponálta Horváth Balázs a dalciklust Parti Nagy versek alapján. A dalokban visszatükröződik a költő különböző formai formai játékok iránti érdeklődése, valamint az egymásra többféleképpen rímelő szavakkal, hangzókkal történő játéka. A három megkomponált dal a versek sorait (1. amolyan kánon), a daktilikusan lüktető szavakat (2. hexameter) és az egyes hangzókat (3. hamis "másolat") emeli ki és nagyítja fel. E három dal közé két köztes tétel illeszkedik, rövid színpadi akciókat mutatva be.


IV. NAP – 2016. NOVEMBER 27.

[ 13:00 @ Vallai Kert ]
„MÍG KÉK BOROSTA SERKEN A CSÖNDRE"
Fülöp Tamás előadása

Előadás Baka István verseiből
Az előadásban részletek hangzanak el Víg Mihály: Irimiás siralmai c. hangjátékából, valamint Stefan Zweig: Ráhel perbe száll Istennel című novellájából.

[14:30 @ Színházterem ]
IRINA
a RÉV Színház előadása

Csehov novellák állnak össze egy csokorrá Kiss Csaba De mi lett a nővel című férfimeséjében, ami a RÉV Színház előadásában gyűrűzik tovább. A mese Irináról szól, a Nőről aki elérhetetlen, a Nőről, aki megfoghatatlan, a Nőről, aki ott sincs és mintha soha nem is lett volna soha igazából. Három férfi, nyolc történet és egy nő.,

ALJOSA - Szántó Dániel
GYABKIN - Nagy Zsolt Zsozsa
JURA - Balla Richie
IRINA - Bálint Betty

Látvány: Bojkovszky Zsolt, Suhaj Miklós
Plakát: Suhaj Miklós
Fotó: Mezősi Kristóf
Rendezőasszisztens: Bálint Betty
Rendező: Korányi Bálint

[16:00 @ Vallai Kert]
SZEMGÖDRÜNKBEN KIHŰLT EZÜST
Menszátor Héresz Attila és Fóris Szilárd előadása

Verses-színházi zongoraest Erik Satie és Frédéric Chopin zeneműveivel; József Attila, Ady Endre, Zalán Tibor verseivel.

Előadók:
Fóris Szilárd, zongoraművész
Menszátor Héresz Attila, színművész

A kiindulási pontot Erik Satie zenéjének gyökerekig hatoló mélysége és egyszerűsége, valamint Frédéric Chopin műveinek zokogó virtuozitása adja. Ehhez párosul József Attila, Ady Endre és Zalán Tibor velőkig hatoló költészete.
A zenei és lírai anyagok összeállítása során olyan belső ívre törekedtünk, mely a születés, a felfedezés, a kamaszkori lázadás, a szerelem-elengedés, a ráeszmélés, a forradalmi elbukás, a meghasonlás, a megbocsátás, a világtól való elvonulás útjait járja be. Döbbenetes élmény volt számunkra egy-egy zongoradarab és vers találkozása. Mintha egy időben és térben komponálta volna zeneszerző és költő. Akik soha nem találkoztak...
A fent említett szerzőkön kívül elhangzik még A. Scriabin, S. Rachmaninov, J. S. Bach, Villon, Rimbaud, Brecht, Peter Handke és Kovács Cohner Róbert egy-egy műve.

[ 17:30 @ Fehér Terem ]
OKÉ, MADÁRZSOKÉ!
a Kosbor Zenekar és Kárász Eszter előadása

A KOSBOR versalapú kamara világzenét vagyis WOR*D Music-ot játszik. Legújabb progresszív akusztikus lemezén a ma élő egyik legnagyobb magyar költő, a posztmodern-avantgárd TANDORI DEZSŐ verseit zenésíti meg OKÉ, MADÁRZSOKÉ! címmel. Az ebből készült előadás azonban több mint koncert: zenés monodráma, melynek különlegessége, hogy Tandori Dezső világát - Vízivárost, a lóversenyt és a madarakat - KÁRÁSZ ESZTER közvetíti, az ő versmondása és a KOSBOR zenéje alkot egy szövetet.

Kárász Eszter – vers
Tamás Benedek - ének, pengetős hangszerek
Nemes János - vokál, fúvós hangszerek
Szabó Árpád - hegedű, mandolin Takács Szabolcs: gitár, bőgő

[ 19:00 @ Színházterem ]
A NEGYVENKETTEDIK SZÉKEN ÜLŐ NŐ
a Stúdió 13 előadása

"A negyvenkettedik széken ülő nő mai történet. Azokról szól, akiket mindenáron fel akar címkézni a társadalom, azokról, akik mindenáron meg akarják szerezni ezeket a címkéket. Legyél szép, jó, kedves, okos, erős, vidám, hibátlan, sikeres. Hogyan tud ezeknek az elvárásoknak megfelelni napjainkban egy nagyvárosi huszonéves lány? Milyen energiák, vágyak, érzések, hiedelmek mozgatják, honnan indul és hová jut? És mi többiek, mit veszünk észre mindebből? Egyáltalán: mit veszünk észre egymásból? Emberi viszonyaink milyen minőségűek? Egymás mellet vagyunk, vagy csak egymás mellett ülünk, társas magányban?
Tallér Edina monodrámája számtalan kérdést vet fel, felkavaró és provokatív. Nem hagy békén, foglalkozni kell vele.? - Gerner Csaba, rendező
"Jó és rossz? Minden az utam része. Elfogadom? Szeretem? Elfogadom. Szeretem." - Tarsoly Krisztina, színésznő

Írta: Tallér Edina
Rendezte: Gerner Csaba
Előadja: Tarsoly Krisztina


VERSENYPORGRAMON KÍVÜL, A 2015. ÉVI VALLAI FESZTIVÁL NYERTES ELŐADÁSA

[ 21:00 @ Vallai Kert ]
TALLÉR EDINA: EGY PERCCEL TOVÁBB
a Stúdió 13 előadása

Mit rontunk el egy társkapcsolatban? Miért nem működik? Miért hozzuk jelenbe a múlt hibáit? - többek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ nő és férfi.
"Milyen szar lehet, ha kihűlsz. Nem érzed magad. Benne vagy a testben, azt látod, hogy vagy, de közben már nem, nem az, aki voltál? Ez most már csak egy hulla, azt látod. A test egy perccel mindig tovább akar élni. Nem mondhatod magadnak, kéznek, lábnak, szívnek, tüdőnek, hogy, hagyjuk ezt, ne erőlködjünk tovább, állj...unk le. Nem te döntesz, a tested dönt."
"Szúrjam ki a szemem? Akkor elég lennék neked? Az tetszene? Valami nagy dr...áma, ahol meghalnak a férfiak a csajok miatt, ez bejön neked, nem?"

"A Vérugató tündér arról szól, hogy van egy csávó, aki szanaszét csapja magát piával, drogokkal, a szobája tele cigicsikkel, tropára megy a tüdeje, mint nagyapádnak, és az önsajnálattól haldoklik meg jajgat. Ja, és különben az is benne van a versben, hogy: Mintha szél fújna egy holtra, nem mozdulsz, csak a hajad fodra..."
Közepén egy kislányka-nagylányka. Érzéseivel, félelmeivel, gyerekkori szörnyeivel kínlódik, fikciójában megjelenik a férfi. Egy személyben mindenki. Mostoha, apa, fuldokló öregember, brutális macsó és szerelmes férfi. Megment vagy rabul ejt? Szeret, nem szeret, szeret, nem szeret...

Írta: Tallér Edina
Rendezte: Gerner Csaba

Játsszák:
Nő - Kondákor Zsófia
Férfi - Jászberényi Gábor